A minap egy rég látott cégtulajdonos ismerősömmel kávéztam. Korábban dolgoztunk együtt, innen az ismeretség. A negyvenes évei elején járó elvált fiatalember elmesélte, most épp a barátnőjével is szakítottak. A magánéletben zuhanás volt, de az üzlet szerencsére szárnyal. A tulajdonostársával 19 alkalmazottat foglalkoztatnak, már 52 országban. 3 kontinensen forgalmazzák az általuk gyártott terméket, itthon piacvezetők és külföldön is egyre nagyobb a piaci részesedésük. Minden klassz. Majdnem. Mert nem tudja, hogy ki viszi majd tovább az üzletet. Neki nincs gyereke, a társa 22 éves lánya pedig még nem tudja, akarja-e ezt. Persze bent van, dolgozik, nyelveket tanul, hogy a már nagyon fontos exporttal tudjon foglalkozni, de... A beszélgetés során eszembe jutott a tágabb család. Az unokatestvéreim lányai sem igazán éreznek nagy affinitást, hogy az apjuk által lassan 20 év alatt felépített jól prosperáló vállalkozást tovább vigyék. Nem érdekli őket. Aztán egy másik ismerős, akinek a garázscége 300 fős vállalattá nőtte ki magát, amit nemrég megvett egy skandináv multi, pedig ott a felnőtt fiúnak a végzettsége és a gyakorlata is megvolt a szakmában. Arra jutottam, hogy ha néhány pillanat alatt három ilyen eset is eszembe jutott, akkor ez lehet általános probléma.

Egyértelmű, hogy a gyerek viszi tovább a szülői vállalkozást? Persze, gondoljunk csak a Zwack Unicum-ra, a hatodik generáció vezeti a céget. Vagy a.... Hm, nem jut eszembe több. Talán a Béres? Nézzük csak. Igen, Dr. Béres József elnök. A vezérigazgató nem Béres. De van itt egy igazgatósági tag ilyen névvel, Regéczy-Béres Melinda. Oké. És hol a többi?  Kérem, épp most zajlik az első nagy generációváltás a magyar családi vállalkozásoknál. Nyugat-Európában az ötödik generációváltásnál tartanak. És tényleg csak érdekességképp: a világ legrégebbi családi tulajdonú vállalkozása 1300 éves és Japánban található, egy gyógyfürdőre épült szálloda.

A magyar cégeknél gondot okoz az első generációváltás. A cégek 2/3-a ilyenkor megszűnik, vagy eladják, pedig a magyar GDP 50-60%-át a családi vállalkozások adják, olvasható a Piac és Profit egyik cikkében. Egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt magában – hívja fel a figyelmet dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja. "Az alapítók rendszerint felismerik azt a szükségletet, hogy a stafétabotot át kell adni egy adminisztrátor-típusú vezetőnek, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az egészséges átmenet a serdülőkorra. Az utódlás azonban nem mindig zökkenőmentes."- olvasható Karda László 200--ben írott doktori értekezésében.  A BGE jelenleg egy, a jelenség kezelésére irányuló, a családi vállalkozások vezetőinek szóló képzést dolgoz ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen.

Mi lehet a generációváltás problémájának oka? 

Talán az, hogy a gyereket nem érdekli a szülő vállalkozása?

Esetleg a képességei alapján nem alkalmas arra, hogy sikeresen vigye tovább a céget?

Nincs alkalmas utód?

Nem készülnek fel időben a vállalkozások?

Lehet az összes együtt, vagy bármelyik külön-külön is az ok.

Hogyan lehet ezen változtatni?

Mindenképpen kell egy kidolgozott terv, stratégia az utódlásra. Példák vannak előttünk, lásd az 1300 éves japán vállalkozás, vagy olyan ismert, családi vállalkozási formában működtetett nagy cégek példái, mint a Lego, Heineken, Mars, vagy a Hermés. Szükséges az alapító atyáknál egyfajta paradigmaváltás és átadási hajlandóság. Akár az átadó, akár az utód számára fontos a felkészülés, felkészítés. Ehhez rendelkezésre állnak specifikus képzések, mint pl a BGE képzése és egy Business Coach is tud segíteni.