2016. nov 28.

Mire figyeljünk vállalkozóként 2017-ben?

írta: GergyeEszter
Mire figyeljünk vállalkozóként 2017-ben?

MINIMÁLBÉR EMELÉS

FOKOZOTT MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK

VÁLTOZÁSOK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN

Vajon melyik nem hangzik ijesztően egy cégtulajdonos számára?

A legérzékenyebb pont valószínűleg a minimálbér emelés. A kormány úgy gondolja, hogy a munkaerő probléma megoldódik azzal, ha emelik a minimálbért és csökkentik a munkáltatói terheket. Mindenféle politikai felhang nélkül azt gondolom, hogy az 4%-os munkáltatói teher csökkentés nem áll arányban a minimálbér emeléssel.

A minimálbér 16, a garantált bérminimum kigazdálkodása 35 ezer forinttal kerül többe havonta a munkáltatóknak 2017-től. Az egyéni vállalkozók terhei ennél is nagyobbak lesznek, legalább háromezer forinttal, középfokú végzettséghez kötött tevékenységek eseten 7500 forinttal növekednek havi költségeik 2017-től.

Az egyéni vállalkozók és a kkv-k közül sokan nem tudják majd kigazdálkodni a minimálbér és garantált bérminimum emelését: állások szűnhetnek meg, vagy kerülhetnek a szürke- és feketegazdaságba. Azok a cégek viszont 400 milliárddal gazdagodnak 2017-ben, melyek eddig a garantált bérminimumot meghaladó fizetést adták alkalmazottaiknak.

Egyre sűrűbb munkaügyi ellenőrzések várhatók. Az ellenőrzések célja 2017-ben a korábbi évekhez hasonlóan a munkavállalók alapvető jogai érvényesülésének az elősegítése, mely ösztönzi a rendezett jogviszonyok elterjedését, a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának a csökkentését, valamint a legálisan adózó munkahelyek létrejöttét. Az ellenőrzések nagy része a következő ütemben várható:

2017. március-április: Munkaviszony megszűnése és megszüntetése 

2017. június és július: Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés

2017. október-november: Személy és vagyonvédelem

 

Forrás: HRportal.hu

 

A munka törvénykönyve 2017 évében bekövetkező változásairól is ejtsünk szót.

Az egyik módosítás, amelyre igen nagy figyelmet kell fordítani az a várandós nők felé irányul. Ez arra vonatkozik, ha a várandóságot a felmondást közlését követően tudja meg a munkáltató. Ebben az esetben a munkáltató 15 nappal a felmondás közlését követően visszavonhatja azt, így a munkaviszonyban töltött időnek minősül majd munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam. Ez egyébként a felmondási védelmet biztosítja a várandóság esetén.

A másik fontos dolog az anyasági és az apasági szabadságra vonatkozik. Eddig különbséget tettek ugyanis arról, hogy az édesapa, vagy az édesanya vonul fizetetlen szabadságra a gyermek gondozása céljából, ez a különbségtétel most megszűnik. Ez azt jelenti, hogy az apa is védelemmel veheti igénybe a gyermek gondozási idejére fordított fizetetlen szabadságot. Változott, vagyis bővült az a kógens szabályok köre, amely a vezető állású munkavállalókra vonatkozott. Ez azt jelenti, hogy akár a vezető beosztású személy is elmehet fizetetlen szabadságra gyermeke gondozása céljából. A munka törvénykönyve 2017 szerint ezt a gyermek 3. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

Úgynevezett kompenzáló időt is bevezetnek azoknál a munkavállalóknál, akik több műszakban dolgoznak. Ez pontosan azt jelenti, hogy több műszakos munkavállaló esetében – meghatározott esetekben persze – elégnek bizonyul a 8 órányi napi pihenőidő biztosítása, ugyanakkor, ha ez így történik, akkor a következő napi pihenőidőnek kötelezően hosszabbnak kell lennie, mint 8 óra – ez lesz tehát a kompenzáló idő. A két pihenőidőnek el kell érnie a huszonkét óra időtartamot.

Korábban 8 óra pihenőidőt kellett biztosítania a munkáltatónak azon személyek számára, akik az úgynevezett készenléti munkakörökbe tartoztak. Ezentúl ez az idő 11 órára módosul, tehát 11 óra pihenőidőt kell a munkáltatónak biztosítania a befejezett munka és a másnapi munkakezdés előtt.

A munkavállalókat új szabályok védik a tisztességtelen piaci magatartások ellen, amely pontosabban azt jelenti, hogy a munkajogi szabályok betartásának ellenőrzése már a külföldi kiküldetés esetén is esedékes és lehetséges lesz. A külföldi kiküldetés jogszabályainak betartásáért egyébként a kiküldő és a fogadó munkáltató ugyanolyan mértékben felel. Ezekben az esetekben a munka törvénykönyve 2017 változásai szerint egy kapcsolattartó személy is ki lesz jelölve, aki a munkavállaló külföldi jogvédőjeként lesz jelen.

Érdemes figyelni jövőre a fentiekre, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket egy ellenőrzés után.

Szólj hozzá